Karácsonykor sok futó érez disszonanciát azzal kapcsolatban, hogy mit válasszon: társasjáték a családdal a melegben egy tál bejgli mellett, vagy futás kint a hideg szélben, egyedül, csúszós úton azért, hogy 5 hónap múlva a félmaraton talán 20 másodperccel jobban sikerüljön. Nem csoda, hogy nehéz a döntés… vagyis nem nehéz, csak utána azon gondolkozunk, hogy inkább futni kellett volna!
Nézzük, mit tehetünk egy kiegyensúlyozott karácsonyért futóként!
- A legfontosabb az, hogy – a lelkiismeret-furdalást megelőzendő – ne tervezzünk (vagy terveztessünk) az ünnepre erős edzéseket. Szuper, ha valaki ilyenkor is sportol, hiszen egy távfutó edzéstervének egyik legfőbb momentuma a rendszeresség, viszont nincs annál rosszabb, mint amikor ki van írva az edzés (akár magunknak), és nem tudjuk megcsinálni. Kérjünk/írjunk pihenőnapokat, amikbe bármikor belefér 1-1 könnyebb futás, séta az erdőben, hógolyózás, szánkózás.
- El is érkeztünk a második ponthoz: hógolyózás, szánkózás. Ne becsüljük le ezeket sem, egy kiadós szánkózás bőven felér egy dombrafutással! És lássuk be: motiválóbb úgy felszaladni, hogy utána le is csúszhatunk. Ráadásul mindeközben a szeretteinkkel lehetünk.
- És ha már velük szeretnénk lenni: nincs is jobb alkalom arra, hogy egy nem futó családtagunkat, barátunkat elcsábítsuk egy futásra (vagy inkább kocogásra), mint az ünnepek! Ígérjük meg (aztán próbáljuk betartani), hogy tényleg nagyon lassan fogunk futni, nem is sokat, épp csak annyit, hogy jobban essen a következő étkezés!
- Apropó, étkezés: bizony, ilyenkor nehéz a mértékletesség. És a túlevés az, ami legtöbbször megnehezíti az elindulást akár egy könnyű futásra is – legalábbis nálam biztosan így van. Bár nekünk is az a javaslatunk, hogy próbáljuk meg nem degeszre tömni magunkat reggel-délben-este három napon keresztül, ha valamikor engedünk a kísértésnek, az most legyen! Azt kell tudni, hogy az egész évben követett helyes táplálkozás fontosabb, mint az, hogy most néhány napig mennyit eszünk. Az ünnepek után ugyanis hamar visszaáll a rend. Jó dolog, ha – mint a rokonság sportembere – ellátjuk a családot egészséges tippekkel az étrendet illetően, de nem fog romlani a renoménk, ha hozzátesszük, hogy „most a szaloncukor kivétel”!
- Bár volt már szó az edzésekről is, de fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: hasonlóan az étkezéshez néhány nap (vagy akár 1 hét) pihenő, könnyű edzés nem fogja elrontani a felkészülésünket! Nem fogunk emiatt sem január végén, sem később rosszabbul teljesíteni. Pihenő egyébként is szükséges, úgy kell időzíteni, hogy ez épp az ünnepekre essen.
- Mentálisan is jót fog tenni, ha ilyenkor lazítunk. Gondolkodjunk el azon, mit szeretünk a futásban, mi motivál minket. Ez az időszak más tekintetben is az elmúlt esztendő értékeléséről, háláról, valamint a további tervek, jövő évi célok kitűzéséről szól. Használjuk ki ezt a hangulatot a sportolásunkra vonatkozóan is!
Élvezzük tehát az ünnepeket, ahogy jól esik: futással, vagy anélkül, de ne gyötörjük magunkat, ha az utóbbi következik be. Ha mégis futni támad kedvünk, válasszunk egész könnyű edzést, például 25-30 perc könnyű kocogást. A két ünnep között pedig már beiktathatunk egy lassú tempójú, hosszabb, egyenletes futást, esetleg a végén (mondjuk az utolsó 1 kilométeren) fokozatos gyorsítással, de ezt úgyis érezni fogjuk.
Ha pedig az év során elég sok barátunknak, rokonunknak beszéltünk kicsit túl sokat a futásról, akkor biztos az ajándékok között is lapul majd valami futós cucc!
Detti (Dr. Aradi Bernadett), Mozaik Med futóedző
